Miért kell a kardántengelyeket dinamikusan kiegyensúlyozni?

Különböző okok miatt a tengelykapcsoló tömegközéppontja vagy fő tehetetlenségi tengelye nem esik egybe a forgástengellyel, és a kiegyensúlyozatlan centrifugális tehetetlenségi erő, a centrifugális tehetetlenségi párerő és a dinamikus elhajlás (rezgés alakja) jelensége lép fel. működését, amelyet rotor kiegyensúlyozatlanságnak neveznek. Jelenség, ez a kiegyensúlyozatlan jelenség óhatatlanul a tengely rezgését okozza, így befolyásolja a gép normál működését és élettartamát, ezért oda kell figyelni.

A kiegyensúlyozatlanság mértékét (U kiegyensúlyozatlanság) általában a forgórész m tömegének mr szorzatával fejezzük ki, valamint a tömegközéppont és a rotor forgástengelye közötti r távolság szorzatával, amelyet tömeg-átmérő szorzatnak nevezünk. Ezt fejezi ki az egységnyi tömeg tömeg-átmérő szorzata is, amelyet e excentricitásnak (nem geometriai értelemben vett excentricitásnak) nevezünk. Az mr tömeg-átmérő szorzat a forgórész tömegéhez viszonyított relatív mennyiség, míg az e excentricitás a forgórész tömegétől független abszolút mennyiség.

Az előbbi intuitívabb, és gyakran használják egy adott forgórész kiegyensúlyozására. Ez utóbbi a rotor mérleg minőségének mérésére vagy a mérleg pontosságának kimutatására szolgál. A tengelykapcsoló kiegyensúlyozottsági színvonalát e. Rugalmas rotorok esetén a rezgésmód excentricitása (n-edik üzemmód) en=Un/mn, ahol Un és mn az n-edik üzemmód és üzemmód minősége.

A tengelykapcsoló kiegyensúlyozatlanságának kijavítása, illetve minimalizálása érdekében az igényeknek megfelelő kiegyensúlyozási szintet kell kiválasztani, és a termék legyártása és gépre szerelése után a tengelykapcsoló által meghatározott egyensúlyi (korrekciós) síkon át kell adni A. a megfelelő tömeg hozzáadásának vagy kivonásának módja annak érdekében, hogy az megfeleljen a mérlegszint követelményének. Ezt a folyamatot egyensúlykorrekciónak vagy röviden egyensúlynak nevezik.