Melyek a fő különbségek a forgócsavaros és a közvetlen hajtótengelyek között?

A hajtótengely, amelyet általában vágótengelynek, vágótengelynek, hajtótengelynek, csavaros tengelynek, kardántengelynek vagy kardán hajtótengelynek neveznek, olyan elem, amely a forgóerőt és a nyomatékot a géprészről egy álló alkatrészre, általában hajtásra továbbítja. Egy gép kimenő tengelyét köti össze az alkatrész bemenő tengelyével. A tengelyek különböző méretekben kaphatók, hogy megfeleljenek a különböző gépek eltérő követelményeinek. A tengelyek változnak az általuk továbbítható nyomaték mértékében és a nyomaték továbbításának módjában is.

Háromféle hajtótengely létezik: dugattyús, forgócsavaros és rögzített. Rögzített kötést úgy alakítanak ki, hogy két tengelydarabot összekapcsolnak úgy, hogy nincs közöttük tér. Ez a fajta kötés stabil és ellenáll a nagy nyomatéknak. Gyakran használják nagy teljesítményű berendezésekben, ahol maximális nyomatékra van szükség.

A dugattyús hajtótengely két mozgó részből áll: egy házfejből és egy hajtóegységből. A tokfej egy golyóscsapágyon keresztül előre-hátra mozog a tengelytengelyhez képest. Mivel a házfej mozog, a tengely tengelye vibrál, ami dörzsölésnek nevezett hangokat kelt. A tokfej és a tengelytengely által keltett hangot távtartó választja el egymástól. A két különálló hangot gyakran egyetlen folyamatos zajgá egyesítik, amelyet "csiripelő" zajnak neveznek.

A forgócsavaros hajtótengelyek két csavarral működnek. Az egyik csavar elforgatása nyomatékjelet hoz létre, amely a hajtótengely másik oldalának elfordulását idézi elő. A nyomaték eltávolításakor a csavarok lehetővé teszik a nyomaték pillanatnyi ellazulását. A feszültség oldásakor a fennmaradó nyomatékot egy sebességváltó továbbítja. Ez a fajta kialakítás minimális vibrációt produkál.

A közvetlen hajtótengelyeknek nincs kapcsolata a sebességváltóval vagy egymással, és általában a motor szívócsonkjának külső határára vannak felszerelve. Úgy vannak kialakítva, hogy a tengely és a kardántengely szinte bármilyen irányba el tud forogni. A forgócsavaros hajtótengelyekkel ellentétben nincs távtartó vagy egyéb anyag a súrlódás csökkentésére. Mivel gyakorlatilag nincs sebességváltó vagy motorzaj, a versenykamionoknál és a Forma-1-es autóknál közvetlen hajtótengely-konstrukciókat alkalmaznak. A közvetlen hajtótengelyek azonban rendkívül erősek és nagyon kis nyomatékot adnak.

A versenyautók működéséhez állandó nyomatékáramra van szükség. Ez a követelmény a jármű fordulatszámának (RPM) csökkenését okozza, ha a gumiabroncs össze van nyomva. A főtengely hiánya miatt a sebességváltó és a motor gyakran keményebb munkára kényszerül az állandó nyomatékszint fenntartása érdekében. Ha egy nagy teljesítményű jármű tulajdonosa nem feszegeti járművét képességei határáig, a jármű sokkal gördülékenyebben fog működni, mivel a motor nem kerül túlzott kopásig.